A bordásfal története: Európából az egész világba

Mindenki emlékszik az iskolai tornatermek bordásfalaira, de honnan is származnak valójában? Mindenki ismeri a tornalétrákat, de csak kevesen tudják, hol kezdődik a történetük. A múlt arra tanít minket, hogy a gimnasztikának számos „atyja” volt, akik különböző célokra használták a létrákat. Egyesek szisztematikus iskolai testnevelésről álmodtak, mások egy hatalmas hadsereg felépítéséről, megint mások pedig nemzeti céljaik megvalósításáról… A különbségek ellenére mindannyian ugyanazt látták bennük: egy hatalmas potenciált, amely pozitív hatással van az emberi test fittségére, kondíciójára és egészségére. Ez a perspektíva a mai napig nem változott!

A gimnasztika atyjai:

Ki áll a tornalétrák népszerűsége mögött? A tornalétrák története három személyiséget nevez meg: Johann Guts Muths-ot, Friedrich Ludwig Jahnt és Per Henrik Linget. Mindegyikük a maga módján járult hozzá a gimnasztika és a létrák népszerűségéhez.

Az első mászólétra
Johann Guts Muths német pedagógus, valamint földrajz- és tornatanár volt. Tanári tevékenysége során gimnasztikai gyakorlatokat gyűjtött össze és fejlesztett ki, amelyeket 1793-ban „Gimnasztika az ifjúság számára” (Gymnastik für die Jugend) című művében publikált.

Guts Muths műve nagy érdeklődést váltott ki, mivel a korához képest forradalmi kérdéseket tárgyalt a gimnasztikával és a testi gyakorlatokkal kapcsolatban. Elég annyit mondani, hogy a német tanárnak tulajdonítják az egyik első mászólétra feltalálását.

Tornahelyszín felnőtteknek
Friedrich Ludwig Jahn továbbfejlesztette a Guts Muths által elkezdett ötletet. 19 évvel idősebb kollégája nyomdokaiba lépve egy tornahelyszínt hozott létre felnőttek számára. Az akkori beszámolók arról tájékoztatnak, hogy a helyszín legnagyobb része olyan elemekből állt, amelyek a modern rehabilitációs létrákhoz hasonlítottak.

Szeretnéd, ha a szöveg hátralévő részét is lefordítanám, vagy szükséged van a svéd vonal (Ling) részletesebb kifejtésére?

Tanítványai körében ösztönözte a sétákat és a sporttevékenységeket. Ezenkívül olyan gyakorlati anyagokat és eszközöket fejlesztett ki a gimnasztikához és a kalisztchnikához, amelyeket a mai napig használnak (pl. nyújtó/vízszintes rúd). Érdekes módon Friedrich Ludwig Jahn a gimnasztikát a szabadságért és az egységért vívott harc eszközeként látta.

A „svéd” gimnasztika születése Per Henrik Ling a 18. századnak ugyanabban az időszakában élt, mint a gimnasztika többi atyja. Sokak szerint azonban ő a legszínesebb figura az említett személyiségek közül. Svéd költő, tudós és sportoló volt. Egyes források arról számolnak be, hogy sok tudást merített kínai barátjától, aki harcművészetekre, gyakorlatokra és egészségfilozófiára tanította őt.

Per Henrik Ling reumában szenvedett (egyes források ízületi gyulladást is említenek). A fájdalom enyhítésére rendszeresen végzett testi gyakorlatokat, amelyeket utazásai során és tudásgyűjtéssel tanult meg. Gyorsan észrevette, hogy a rendszeres edzés rendkívül pozitívan befolyásolta panaszait, és egy idő után szinte teljesen visszanyerte egészségét és fizikai erőnlétét. Felismerései megerősítése érdekében Per Henrik Ling anatómia- és fiziológiaórákat kezdett venni, ahol orvosi képzést végzett. Ebben az időben dolgozta ki és határozta meg a gimnasztika és a testi gyakorlatok négy megközelítését:

pedagógiai,

orvosi,

katonai,

esztétikai.

Megfigyeléseit és tanításait 1813-ban hasznosította, amikor (Svédország akkori királyának jóváhagyásával) megalapította a „Gymnastik- och idrottshögskolan”-t, a Központi Gimnasztikai Intézetet.

Ez volt az első ilyen jellegű intézmény Európában!

Per Henrik Ling azt a nézetet vallotta, hogy a testi gyakorlatokat az egyén képességeihez kell igazítani. Ezzel párhuzamosan megállapította, hogy a tornabordásfal megfelel ezeknek a követelményeknek, mivel a szellemre is pozitívan hat. A Központi Torna Intézetben ezért általánosan gyakorolták a gimnasztikát, amihez létrákat és rácsokat használtak. Per Henrik Ling támogatta a svéd királyt, mert hitt abban, hogy a gimnasztika javítani fogja a hadsereg katonai erejét. Ebben az időben jött létre az az irányzat is, amelyet „svéd” gimnasztikának neveznek.

Mit jelent számunkra a tornabordásfalak története? A tornabordásfalak hosszú utat tettek meg. Elterjedésük után később eljutottak az Egyesült Államokba és más országokba is. A második világháború némileg csökkentette a létrák népszerűségét, de a 20. század második felében gyorsan magukhoz tértek.

Az emberek szeretik és a mai napig imádják őket!

Végül is pont ez a szerény eszköz az, amely lehetővé teszi a fizikai erőnlétről, a testi erőről, az alakról és az egészségről való gondoskodást. Rendkívül funkcionális és praktikus gyakorlatok sokaságát kínálja minden korosztály számára! A létrákon az egyes gyakorlatok nehézsége problémamentesen skálázható, ami kiváló eszközzé teszi őket a különböző edzettségi szinttel rendelkező személyek számára.

Napjainkban már nemcsak a történelemkönyvekben és az iskolai tornatermekben látjuk őket. Ma egyre többen döntenek úgy, hogy saját tornabordásfalat vásárolnak otthonra vagy a kertbe. Nem csoda, hiszen ez egy kiváló befektetés az egészségbe és a testi fejlődésbe saját magunk és az egész család számára.